Dalegylet

1863-1867 A kezdeti lépések

Írásos, kézzelfogható bizonyítékokkal igazolható forrásanyagok alapján Balassagyarmaton először 1863. december 18-án alapították meg a Balassagyarmati Polgári Dalárdát, minden későbbi városi kórusunk ősét. E Polgári Dalárdának alapítója Jeszenszky Danó ügyvéd volt, aki a megalakulást követően az egylet első elnöke lett. A forrásanyagok első karnagyként Okolicsányi János törvényszéki bíró nevét említik, de megjegyzik, hogy tőle hamarosan átvette a karnagyi pálcát Raák Balázs róm. kath. kántortanító. Törvényhatóságilag megerősített alapszabályokkal nem rendelkeztek. Egyleti tisztségviselőket nem jelöltek ki.

 

Az alakuláskor 23 dalárból (férfi énekesből) álló énekkar további személyekkel egészült ki. Az első 25 dalos név szerint a következő volt: Beck József, Binner Pál, Chikán Mihály, Dilberger Lajos, Dohnál N., Fillér Lajos. Fröhlich Vilmos, Godál N., Godál Ferenc (G. N. fia), Hrdina Hannibál, id. Kovácsik Lajos, Körner (Kurucz) Alajos, Krsák János, Launer János, Lepeczky Béla, ifj. Nagy Gábor, Omazta János, Papp László, id. Schultz Lajos, Schultz János, Trajbjár János, Tirpay Ferenc, Wladár András, Zolnay István és Zolnay (?) (István testvére).
 

Másfél évi úttörőmunka eredményeképpen első fellépésüket a Bús-csárdában tartották meg, majd Zsélyben első mecénások előtt énekelték. A zsélyi szereplés alkalmával a senior Mailáth gróf megvendégelte az együttest a Sósárfürdőben.

1865-től 15 fővel részt vettek a Pesten megrendezett II. Országos Dalárünnepélyen, ahol még a kórusok nem versenyeztek, hanem csak amolyan népies dalelőadásokat tartottak. Közös éneklés keretében előadták a "Himnuszt, Mendelssohn: A művészekhez c. nagy énekkarát, Liszt Ferenc: Harci dalait (3 db-ot), Mosonyi Mihály: Ébresztőjét és a Szózatot". A közösen előadandó műveket Erkel Ferenc tanította be és vezényelte, a próbákon jelen volt maga Liszt Ferenc is, akinek "Szent Erzsébet legendája" című művét ez alkalommal mutatták be először.
A dalárda ezután még egy-két évig működött, 1867.ben azonban ideiglenesen beszüntette tevékenységét. A felbomlás és a szüneteltetés igazi okát ma már nem lehet tudni, de igazából ez nem is olyan fontos. Az azonban lényeges, hogy 1863. december 18-tól kb. négy-öt évig működött városunkban egy olyan dalárda, amely e korszak többi dalárdájával együtt országos dalünnepélyen is bemutatkozott. Igaz, hogy 1867 után néhány évre szüneteltette a tevékenységét, de amíg működött, megalapozta Balassagyarmaton a dal szeretetét és csoportos művelését.

vissza