Kamaraegyüttes

A kamarazene közel ötszáz éves zenei hagyományt képvisel, az elnevezés kezdetekben nem az előadóegyüttes nagyságára vonatkozott, hanem az előadás helyére, az udvari „szobákra”. A kamarazene műfaji megjelölés azt jelenti, hogy ide tartozónak tekinthető minden szólisztikus hangszer-összeállítású zenemű. A kamarazenélés természetes közege hosszú ideig a házimuzsikálás volt, majd a modern koncertéletnek vált azután szerves részévé a nagyközönségnek szánt kamarazene-hangverseny.

A BALASSAGYARMATI KAMARAEGYÜTTES mindezen művészi és szakmai elvárásoknak megfelelően alakult 1981-ben, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola tanáraiból. A két-évtizedes működés művészi hitvallása, az együttes munkájának elvei ma is változatlanok: a zenetörténet és napjaink értékes kamarazenéjének bemutatása, a hangversenyélet és zenei nevelés kiteljesítése.

A Kamaraegyüttes tagjai – Kanyó András – fuvola (művészeti vezető) – Baranyi Klára – hegedű, Réti Emőke – gordonka és Perneczky Zsolt – zongora, orgona, csembaló – több mint 800 koncerten szerepeltek Nógrád megye számos helyszínén, a koncerttermeken kívül templomokban, iskolákban, könyvtárakban, múzeumokban, kiállítótermekben. Állandó szereplői rangos budapesti koncerteknek is – Tavaszi Fesztiválokon, Múzeumi Koncerteken, egyházzenei hangversenyeken elsősorban.

A megalakulás évében az Országos Filharmónia minősítette a Kamaraegyüttest,- azóta számos bérleti sorozatban is szerepeltek. Fontos szakmai állomásnak tekinthető a budapesti „Muzsikus Fórum’88” Zeneakadémiai koncertjük,- amely bemutatkozási lehetőséget jelentett a vidéken élő művészek rangos szakmai rendezvényén.

A „Muzsika” című folyóirat kritikusa a következőket írta erről: „A Balassagyarmati Kamaraegyüttes esetében voltaképpen nem egységes társulatot ismerhetett meg a jelenlévő, hanem egy létszámát és összetételét műsorszámról-műsorszámra rugalmasan változó, laza előadóművészi közösséget, ahol is a zenéhez való közelítésmód az egyes eltérő apparátusú és stílusvilágú művekben azonos maradt. Náluk az intonáció, tágabb értelemben a hangszeres játék technikai, kivitelezésbeli része magabiztos, zökkenőmentes.” (Muzsika 1988. június)

A kamarazene művek műfaji, hangszerösszeállítási gazdagságának megfelelően az együttes munkában hosszabb-rövidebb ideig többen is részt vállaltak.

A Kamaraegyüttes kezdettől fontos működési területének tekinti a hátrányos helyzetű kistelepülések iskolásainak rendezett „élőzenei órák” sorozatait, melyeken már sok-sok ezer kisdiákkal ismertették meg a klasszikus zenei értékeket. Több szakmai folyóirat – (KÓTA, Parlando, Muzsika, ZeneSzó) – elismeréssel írt ezekről.

A Kamaraegyüttes működési területe elsősorban szűkebb környezetük, de kezdettől fontosnak tartják az országos megismertetést. Számos városban – Miskolctól Szombathelyig, Székesfehérvártól Nagykanizsáig, Kaposvártól Nagykőrösig – és legtöbbször Budapesten szerepeltek. Országos ismertséget szereztek szerepeléseikkel, számos elismerést, recenziót kaptak külföldön is – Svájcban, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban – legutóbb a prágai Magyar Intézetben szerepeltek szép sikerrel.

Hanglemezükkel (Barokk és preklasszikus kamaraművek, 1987) és hangkazettájukkal (Barokk és romantikus kamarazene, 1991) – melyeket a Magyar Rádió is bemutatott – a meghitt kamaramuzsikálást juttatják el az otthonokba.

A hangkazetta budapesti élő bemutató előadásáról a ZeneSzó című szaklap kritikusa a következőket írta: „… az előadás élményszerű volt, s ami e kiemelkedő produkció különleges eszmei értéke: bizonyítja, hogy mindenütt lehet színvonalasan muzsikálni, van értelme a gyakorlásnak, érdemes karbantartani a hangszeres kondíciót.”

A Kamaraegyüttes tagjai valamennyien zenepedagógusok – a kamarazenélés művészi és szakmai tapasztalatait, eredményeit mindennapi pedagógiai munkájukban messzemenően felhasználják, - ezt igazolják kiemelkedő eredményeik: tanítványaik továbbtanulási, országos és nemzetközi verseny sikerei.

 REPERTOÁR

J. S. Bach: Partita c-moll BWV. 997 * J. S. Bach: Sonate g-moll BWV. 1020 * J. S. Bach: Sonate h-moll BWV. 1030 * J. S. Bach: Sonate Esz-dur BWV. 1031 * J. S. Bach: Sonate e-moll BWV. 1033 * J. S. Bach: Sonate C-dur BWV. 1034 * J. S. Bach: Sonate E-dur BWV. 1035. * J. S. Bach: Triosonate G-dur BWV. 1039 * J. S. Bach: Triosonate c-moll BWV. 1079 * J. S. Bach: Triosonate d-moll BWV. 1036 * J. Chr. Bach: Trio in C-dur * J. Chr. Bach: D-dur Quintett * C. Ph. E. Bach: Trio G-dúr Wq. 153 * C. Ph. E. Bach: Triosonate a-moll Wq. 148. * C. Ph. E. Bach: G-dur Sonate (Hamburgi), a-moll Sonate * J. Chr. Fr. Bach: Sonate * G. Fr. Händel: FlötenSonate op. 1 * G. Fr. Händel: Triosonate B-dur * Chr. Schaffrath: Trio Sonata * C. Stamitz: Kammertrio * J. Fr. Fasch: Sonate D-dur * G. Platti: Trio Sonata in G * J. J. Quantz: Triosonata * Ph. Telemann: Triosonaten a-moll, c-moll, d-moll, D-dúr, C-dúr * A. Vivaldi: Sonaten op. 13 * A. Vivaldi: Concerto g-moll, a-moll, G-dur * Boismortier: Triosonaten a-moll, e-moll op. 37 * M. Marais: La Folia * Ph. Rameau: Pieces de clavecin en concerts Nr. 1-5. * Fr. Couperin: Concert royal Nr. 1-4. * M. Blavet: Sonaten op. 2. Nr. 1-6. * X. Richter: Kammersonaten op. 2 * G. Tartini: Concerto G-dur * Wagenseil: Sonata * Albinoni: Adagio * Corelli: La Folia * Pergolesi: Concerto G-dúr * F. Chelleri: Sonata a Tre * Chr. W. Gluck: Sonate * Chr. W. Gluck: Boldog lelkek tánca, Melódia * J. L. Krebs: Trio in D-dur * J. G. Grann: Sonate F-dur * W. D. Fesch: 3 Sonaten op. 7 * L. G. Guillemain: Sonate op. 12 * J. Pleyel: Simfonia Concertandte, F-dúr * J. Haydn: Trio G-dur, D-dur, Londoni Triók * W. A. Mozart: 6 Sonaten: Német táncok, Rondo KV. 373, Adagio KV. 580 a, C-dúr Andante KV. 315 * Hartmann: Preludium * Hummel: Románc * Massanet: Meditáció * Donizetti: Sonate C-dúr * Fr. Schubert: a-moll Sonata * G. Faure: Siciliano, Álom után * Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc * Rózsavölgyi Márk: Magyar táncok * Erkel Ferenc: Magyar tánc * Mosonyi Mihály: Kellemesen * F. Doppler: Magyar Fantázia op. 26. * F. Doppler: Nocturne, Polonaise, Mazurka * Poulenc: Sonata * Bartók Béla: Magyar parasztdalok * Bartók Béla: Három csíkmegyei népdal * Kodály Zoltán: Epigrammák * J. Ibert: Entr’acte * Kocsár Miklós: Saltus Hungaricus * Weiner Leo: Divertimento * Joplin: Ragtimok (A gondtalan élet, A Mulattató) * Seiber Mátyás: Táncok * Farkas Ferenc: Régi Magyar Táncok (Vietórisz, Kájoni Kódex) * Farkas Ferenc: Bihari román táncok

Kitüntetések, díjak

Művészeti Díj, Kaposvár 1985

Miniszteri Dicséret, Budapest 1986

„Az év együttese” Díj, Salgótarján 1986

„Weiner Plakett” Művészeti Díj, Kaposvár 1988

„Kiváló Együttes” – Országos Közművelődési Tanács Díja – Budapest 1988

Művészeti Nívódíj – Nógrád Megye Díja, Salgótarján 1990

Jeunesses Musicales Díj – Budapest 1991

Madách Imre Díj – Nógrád Megye Közgyűlése Művészeti Díja – Balassagyarmat, 1997

 

A Kamaraegyüttes működését, programjainak megvalósítását támogató Pályázati Díjak

 

Eötvös Alapítvány, Művelődési Minisztérium, Budapest (1988, 1990)

Jeunesses Musicales Alapítvány, Budapest (1991)

Művelődési Minisztérium Közművelődési Főosztály, Budapest (1989, 1991, 1992, 1993)

Nógrádi Mecénás Alapítvány, Salgótarján (1991, 1992, 1993, 1994, 1996)

Lakitelek Alapítvány (1992)

Közoktatásfejlesztési Alap, Budapest (1992)

Pro Renovanda Culturae Hungariae Kodály Emlékére Alapítvány, Budapest (1992)

Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Alapítvány, Budapest (1992, 1993, 1995, 1996, 1997, 1999)

Országos Szerencsejáték Alap, Budapest (1993, 1995)

Pro Renovanda Culturae Hungariae Művészeti Akadémia, Budapest (1993, 1994)

Pro Renovanda Culturae Hungariae Muharay Elemér Alapítvány, Budapest (1995)

Magyarországi Soros Alapítvány, Budapest (2001, 2002)

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest (2001)

Városi Tanács VB. Balassagyarmat (1981-1989)

Balassagyarmat Város Önkormányzat Kulturális Bizottsága (1990-től folyamatosan)

A Nógrád Megye Közgyűlése által „…A hosszú ideje kiemelkedő művészeti és közművelődési munkájáért a Balassagyarmati Kamaraegyüttesnek…” adományozott Madách Imre Díj ünnepélyes átvétele (Balassagyarmat, 1997. január 24.)